Márc. 18-án Kolozsváron megalakult a Kriza János Néprajzi Társaság, megválasztották a vezetőséget. Elnök Pozsony Ferenc, titkár Salat Zakariás Erzsébet, pénztáros Virág Magdolna, ellenőrök: Fülöp Lajos és Papp Béla. A következő szakosztályok kialakítása mellett döntöttek: anyagi néprajz - vezetője Gazda Klára, szellemi néprajz - vezetői Köncze Csilla, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos, társadalom-néprajz - vezetője Nagy Olga, ifjúsági tagozat - vezetője Bardócz Sándor. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./
1990. május 17.
Kolozsváron márc. 18-án megalakult Kriza János Néprajzi Társaság, megválasztották a vezetőséget /elnök: Pozsony Ferenc, titkár: Salat Zakariás Erzsébet/, a tiszteletbeli elnök Almási István és a következő szakosztályok megalakítása mellett döntöttek: anyagi néprajz - vezetője Gazda Klára, szellemi néprajz - vezetői Könczei Csilla, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos, társadalom-néprajz - vezetője Nagy Olga, ifjúsági tagozat - vezetője Bardócz Sándor. A társaság Sepsiszentgyörgyön tartotta második ülését. Elhatározták évkönyv kiadását, az egyes üléseken elhangzó tanulmányok megjelentetésére. Ennek szerkesztésére Péntek Jánost, Almási Istvánt és Keszeg Vilmost bízták meg. /Péter Sándor: Néprajzosok ülése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./
1992. január folyamán
Szabófalván, a moldvai csángó faluban Perka Mihály tanár egy éve magyar nyelvre tanít egy csoportot. Minden hivatalos ellenkezés dacára folytatni kívánja munkáját. /A szabófalvi Perka Mihállyal beszélget Bardócz Sándor. = Művelődés (Kolozsvár), jan./
1993. június 26.
Kallós Zoltán a nevét viselő alapítványról beszélt, melynek célja minden szellemi és tárgyi népi javak fenntartása és terjesztése. A szalagokra felvett anyagok egy idő után megsemmisülnek. A moldvai csángó gyűjtést már részben dokumentációs anyagnak lehet tekinteni, mert több faluban most történik a nyelvváltás, például Szabófalván. A felgyűjtött anyagot meg kell menteni az utókor számára. Bukaresten is kiadott moldvai magyar népi imádságokat tartalmazó hanglemezt Uram irgalmazz nekünk címmel. A lemezekhez, kiadványokhoz a csángók történetét összefoglaló részt román, magyar, angol, német és francia nyelven közlik, valószínűleg Bardócz Sándor történelemtanár fogja megírni. Érdekes, hogy Klézsén a gyermekek egymástól is tanulgatnak magyarul, magyar könyveket kérnek. Kallós lemezeinek is nagy sikere van Moldvában, rengeteget szétosztott, de még kérnek. A fiatal néprajzosok közül Kallós a legtehetségesebbek között említett Keszegh Vilmost, Pozsony Ferencet és Tánczos Vilmost. /B. Kovács András: Válaszút és Moldva között. Kallós Zoltánnal a nevét viselő alapítványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./
1997. május 8.
A közszolgálati televízió kolozsvári stúdiójának igazgatótanácsi ülésén figyelmeztetéssel büntették Csép Sándort, a kisebbségi adások főszerkesztőjét és Bardócz Sándor felelős szerkesztőt az április 30-án közölt adás miatt, melyben Szőcs István a hivatalos román történelemszemlélettel ellenkező módon taglalta Erdély történetének egyes vonatkozásait. A lap szerint az igazgatótanácsi ülésre a magyar tévések elleni túlhajtott sajtókampány kényszerítő hatására került sor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
1998. május 8.
A közszolgálati televízió kolozsvári stúdiójának igazgatótanácsi ülésén figyelmeztetéssel büntették Csép Sándort, a kisebbségi adások főszerkesztőjét és Bardócz Sándor felelősszerkesztőt az április 30-án közölt adás miatt, melyben Szőcs István a hivatalos román történelemszemlélettel ellenkező módon taglalta Erdély történetének egyes vonatkozásait. A lap szerint az igazgatótanácsi ülésre a magyar tévések elleni túlhajtott sajtókampány kényszerítő hatására került sor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2000. május 13.
Csép Sándor nyugdíjba készül, elég keserű hangulatban. Máj. 5-től Bardocz Sándor vette át a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója nemzetiségi adásának vezetését. Versenyvizsgával került ebben a beosztásba. - Értékes volt a legutóbbi adásban a Galbács Pál-produkció a párját ritkító brassói létesítményről, a Reménység Házáról. Pozitív vonása volt az adásnak, hogy Pákai Enikő riportjából, mely a magyar professzorok kolozsvári találkozójáról szól, sokkal többet tudott meg a néző. Márkus Etelka a Linder Alapítvány szatmári létesítményét, a Szent Benedek Otthont mutatta be, mely a hajléktalanoknak ad ideiglenes menedéket. /Máthé Éva: Valami történt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2000. május 24.
A Kolozsvári Területi Televízió magyar nyelvű műsorát az 1989-es események után néhány nappal kolozsvári volt tévések és rádiósok indították útnak. Később a magyar területi televízió státust kapott, és szerkesztőségi szinten működött. Idővel ez a szerkesztőségi szint megszűnt. A sorvadási folyamat megindult. Mindig általános átszervezésre hivatkoztak. Végül is versenyvizsgát írtak ki, amely egy alacsonyabb kategóriában nyilvántartott posztra szólt. A nyertes, Bardócz Sándor vezetői pótdíjat is kap. A magyar nyelvű műsorok koordinátor szerkesztője egyben a vezető, aki tagja lesz a stúdió igazgatótanácsának. Jegyzőkönyvben rögzítették a javaslatot, miszerint az adáskészítők is szerkesztőségi státust kapjanak. A lényeg az, hogy a kolozsvári fiókszerkesztőség magyar nyelvű részlege visszakapja azt a státusát, amit különböző politikai játékok következtében elvesztett. Arra van szükség, hogy megalakuljon Kolozsváron a regionális magyar nyelvű televízió, amelyhez a romániai magyarságnak joga van. Boros Zoltán, az RTV magyar szerkesztőségének főszerkesztője kifejtette: közel 30 stúdióból sugároznak magyar nyelven is rádió- és televíziós műsorokat ma Romániában. Ha összeadjuk ezek szellemi erejét, ha összekapcsoljuk őket akár fizikailag is, hogy egymás után jelentkezzenek, akkor ez egy egész napos magyar nyelvű műsor lehetne. /Csomafáy Ferenc: Restitúció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2000. június 20.
Jún. 17-én Csíkszentdomokoson gyűltek össze a táncosok, énekesek. A hagyományőrző csoportok Gyergyóalfaluban mutatkoztak be legelőször. A legrendszeresebben Felcsíkon jönnek össze.1991-ben az első találkozó színhelye Csíkmadaras volt, 1992-ben Dánfalva, 1993-ban Csíkcsicsó, 1994-ben Csíkszentdomokos, 1995-ben Dánfalván találkoztak újból az együttesek. Alcsíkon később kezdődtek el a tavaszi folklórtalálkozók. Ezeket a rendezvényeken inkább a kórusok szerepeltek. - Örvendetes, hogy olyan falvakban is, ahol eddig nem volt - Csíkszentmárton, Kozmás, Tusnádfürdő -, tánccsoportok alakulnak. - A 77 éves domokosi Bíró Guszti bácsi a budapesti néptánctalálkozóknak is ismert alakja. - A felcsíki találkozókra már a szakma jelesei is eljönnek, Kallós Zoltán, Bardócz Sándor, Szép Gyula. /Kristó Tibor: Hagyományőrző folklórtalálkozók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
2000. augusztus 3.
Idén a X. néptánc- és népzenetábornak ad otthont Kalotaszentkirály. 1990 augusztusában rendezték meg először néptánc- és népzene tábort. A szervezőcsapat változatlan maradt: Szép Gyula és Németh házaspár /Attila és Ildikó/. A tíz évvel ezelőtti kezdeményezés konkrét hasznot is hozott a településnek: a főúttól félreeső Kalotaszentkirályon fellendült a faluturizmus. A Németh házaspár táncot oktatott, Szép Gyula és Bardócz Sándor a zenekart hozta össze. A harmadik táborra már 800-an érkeztek. Az 1000 lakosú településnek ez soknak bizonyult, a szervezők azóta kénytelenek korlátozni a helyek számát, általában 350 vendéget fogadtak. A külföldiek adják a résztvevők kétharmadát. Zömében magyarországiak jelentkeznek, de szép számmal van közöttük német is. A szervezők a tábor bevételből minden évben anyagi segítséget nyújtanak a helyi bentlakásos iskolának is. Idén váratlanul betoppant az erdélyi magánkiránduláson lévő Németh Zsolt külügyi államtitkár is, aki nem először fordult meg a kalotaszentkirályi tánctáborban. /Gál Mária: A X. néptánc- és népzenetábornak ad otthont Kalotaszentkirály. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2000. szeptember 29.
Változások lesznek a Román Televízió kolozsvári területi stúdiójából sugárzott magyar nyelvű adásban, tájékoztatott Bardocz Sándor, a magyar szerkesztőség vezetője, aki júliusban vette át e feladatkört, az igazgatói tisztséget az adások 1989 utáni újraindítása óta ellátó, az idén leköszönő Csép Sándortól. Az októbertől újrakezdődő adások dinamikusabbak lesznek. Minden szerdán az egyes műsoron 10 óra 20 perctől ötven percig lesz hírműsor, továbbá aktuális riport (október 4-én Cserehátról és a székelyföldi ortodox egyháznak szánt állami befektetésekről lesz szó). Szintén szerdánként jelentkezik majd az élőben közvetített Törzsasztal. A művelődési hírek, beszámolók sem maradnak el. Szombatonként a kettes műsoron jelentkeznek 8 óra 35 perctől, 45 perces műsorral. Októbertől 10 perccel növekszik a kolozsvári stúdió magyar adásának műsorideje, amely talán kevésnek tűnhet, ám ha tekintetbe vesszük, hogy a műsoridő 1990 óta, fokozatosan csökkent, ez a többlet mindenképpen nyereségként könyvelhető el. /Kerekes Edit: Szombatonként ébredjünk a Kolozsvári Televízióval. Októbertől több élő magyar adás a Donát úti stúdióból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2001. december 7.
A kolozsvári tévéstúdió új területi programot indít december 8-ától kezdődően. Az újításokról Bardócz Sándort a kolozsvári tévéstúdió magyar nyelvű adásának főszerkesztője számolt be. Tizenkét év után sikerült elérni, hogy a kolozsvári területi televízió Erdély egészére kiterjedő műsorral jelentkezzen. Ez a műsor a Román Televízió kettes csatornáján lesz látható naponta este 6 és 8 óra között. - A heti tizennégy óra egynegyede lesz magyar nyelvű program, de ezenkívül lesz még a cigány és zsidó közösségeknek szóló műsor. Magyarul hetente több, mint három órát fognak sugározni, beleszámítva azt az adásidőt is, ami már ezelőtt megvolt. A műsorok legalább kilencven százalékát román nyelvű fordítás is kíséri. Nem akarnak kizárólag a magyarokhoz szólni, mert sokkal jobb az, ha mások is értik. Az új magyar nyelvű adásokkal hétfőn, szerdán és pénteken du. a RTV 2-n jelentkeznek, és megmaradt az országosan látható szerda délelőtti műsor az egyes csatornán. /Szász Edit: Bővül a kolozsvári televízió magyar adása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2002. október 7.
Okt. 6-án az aradi vértanúkra emlékeztek Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben, Bardócz Sándor síremlékénél és a szamosfalvi obeliszknél. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke Kossuth Lajost idézte: "Az Aradi Tizenhármak és névtelenek áldozata tehát mindmáig bizonysága annak a ténynek, hogy a történelemben a győztesek igazsága mellett van és lehet igazuk a veszteseknek is." Vekov Károly képviselő a rács mögött őrzött aradi emlékmű allegóriájával utalt a romániai magyarok rács mögötti szabadságára. /(bpe: Megemlékezés a tizenhárom aradi vértanúra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2002. október 10.
Bardócz Sándor, a Kolozsvári Területi Televízió nemzetiségi adásának vezetője beszámolt a műsoridő csökkentéséről. 2001. december 8-án indították a regionális adást, a kolozsvári stúdió a Román Televízió 2-es csatornáján napi 2 óra adásidőt kapott. Ebből hetente 210 percben sugároztak magyar nyelvű adást. A mostani csökkentés miatt a 210 perc helyett csak 120 perc lesz a magyar adás. Emiatt Bardócz találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, továbbá Gálfalvi Zsolttal, aki RTV igazgatótanácsi tag és az igazgatótanács elnökével, Valentin Nicolauval, aki megígérte, figyelembe veszik a kérést, hogy ne csökkentsék ilyen mértékben a magyar adást. Több helyről jelezték, hogy a helyzetet orvosolni fogják. Remélhetőleg okt. 10-e után, ha nem is 210, de 180 perces adással fog jelentkezni hetenként a kolozsvári területi stúdió magyar nyelvű adása. /Csomafáy Ferenc: Új műsorrács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2003. május 10.
Máj. 9-én Kolozsvár bemutatkozott az Erdélyi (Kolozsvári) Közszolgálati Televízió magyar szerkesztősége. Bardócz Sándor, a Kolozsvári Televízió osztályvezető szerkesztője elmondta 12 főállású munkatársa 12 megyét kell hogy lefedezzen. A kolozsvári magyar adás szétszabdalt heti 225 percéhez ha hozzászámítjuk a temesvári és a bukaresti magyar adás perceit, ez a romániai közszolgálati televíziók összadásidejének a 3,5%-át teszi ki. Marosvásárhelyen folynak az előkészületek egy újabb területi stúdió beindításához. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy nélkülözhetetlen az anyanyelvi tájékoztatáshoz és az anyanyelven történő tájékozódáshoz való jog. Síkra szállt az egész napos magyar közszolgálati rádió- és tévéadás megvalósítása mellett. Markó a független magyar sajtó fontosságát hangsúlyozta, amelynek elsősorban a politikai befolyástól kell függetlennek lennie. Csép Sándortól, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnökétől származó egésznapos tévéadás ötlete, úgy tűnik, egyelőre továbbra is terv marad. Márton Árpád háromszéki képviselő a tévézés törvényes kereteiről szólt. Mint mondta, noha létezik olyan jogszabály, amely a tévéadások területi továbbítását szabályozza, ezt több kábeltévés társaság nem tartja be, vagy rosszul értelmezi, így a kolozsvári stúdió műsorai gyakran nem jutnak el mind a tizenkét megyébe, amelyet le kell fedeznie. A képviselő azt is elmondta, hogy a területi stúdiók magyar adásidejének bővítését nem szabad valaminek az ellenében értelmezni. A romániai magyarságnak joga van egy szerteágazó közszolgálati és magán tévéhálózat kiépítéséhez. /Makkay József, Szabó Csaba: Bemutatkozott az Erdélyi Közszolgálati Televízió. Az értelmiség támogatja a Donáth úti stúdiót. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2003. május 13.
Erdély magyar nyelvű közszolgálati televíziójának fóruma zajlott le Kolozsváron. Bardócz Sándor, a Kolozsvári Közszolgálati Televízió osztályvezető szerkesztője ismertette azokat a munka körülményeket, melyek között 12 főállású munkatársával kénytelen 15 megyében dolgozni. 13 év alatt 587 települést kerestek fel. A megyeszékhelyeken, városokban, községközpontokban évente többször is forgattak. Sok helységben, ahol fizikailag jelen van a Kolozsvári Televízió, nem nézhetők a műsoraik. Arad és Temes megyében a Temesvári Körzeti Stúdió műsorai láthatók. Kovászna megyében még mindig nem oldódott meg a regionális műsorok sugárzása. Marosvásárhelyen előkészületek folynak egy újabb területi stúdió beindítására. A kolozsvári szétszabdalt 225 perces adáshoz ha hozzáadjuk a temesvári és bukaresti magyar adások perceit, akkor ez a romániai közszolgálati televíziók összadásidejének a 3,5%-át teszik ki. Az RMDSZ médiapolitikáját Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ismertette. A kisebbségi közösséget megillett az anyanyelv nyilvános használatának joga. Az RMDSZ programjába vette azt, hogy egész napos magyar nyelvű rádiózási és televíziózási lehetőséget biztosítson a magyar közösségnek. Nem lehet lemondani arról, hogy a romániai magyar közösségnek saját médiaintézményei legyenek. A Communitás Alapítványon keresztül az idén 3 milliárd lejt sikerült pályázati úton szétosztani főleg a romániai magyar nyelvű írott sajtónak. Szerinte nem jelentene gondot a kolozsvári stúdió számára, ha Marosvásárhelyen is beindulna egy magyar nyelven sugárzó területi stúdió. Az RMDSZ-nek független sajtót kell támogatnia. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke figyelmeztetett, hogy az egész napos erdélyi magyarnyelvű televíziózás ötletét ő indította el, ami a jelek szerint továbbra is csak ötlet marad. Márton Árpád háromszéki képviselő elmondta: a romániai magyarságnak joga egy közszolgálati és magántévéhálózat kiépítésére. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke arról a változásról számolt be, ami az utóbbi időben a rádió és a televízióadásokban végbement. Ahhoz, hogy a nézői elvárásoknak eleget tudjon tenni azokat az illetőknek figyelembe, kell vennie. /Csomafáy Ferenc: Erdély magyar nyelvű közszolgálati televíziójának fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2003. november 24.
Nov. 24-én Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban az RMDSZ elnöke, Markó Béla vezetésével tanácskozás zajlott le a magyar állami támogatással létrehozandó erdélyi magyar televízióval kapcsolatban. Markó kifogásolta, hogy a születő erdélyi magyar televíziónak már megvannak az ellendrukkerei. A Magyar Nemzet című jobboldali újságban és Székelyföldön egyesek azt sugallják: ne költsön erre a magyar állam, van elég televízióadás, hanem inkább a Sapientia Egyetemre, vagy más célra fordítsák az erre szánt összeget. Markó károsnak és irreálisnak tartja az erdélyi televízió és a Duna TV szembeállítását. Hangsúlyozta: nem valami helyett, ellen, születik az új televízió. Medgyessy Péter miniszterelnök jelezte: több száz millió forintot biztosít ennek létrehozására a magyar kormány, de így is a pénz csak arra lesz elég, hogy egy kis létszámú központi szerkesztőség jöjjön létre, amely a hírműsorokat készítené, és a már meglevő vidéki stúdiók kínálatából mozaikszerű adás állna össze. Az erdélyi televízió alapítványi tévéként működne, mellette egy kereskedelmi társaság is létezne, a műsorszórás pedig digitálisan, műholdon keresztül történne. A magyarországi támogatás 2004-ben indulna be - tartalékalapból, és 2005-ben már külön költségvetési tétel lesz az erdélyi magyar televízió támogatása. Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgatótanácsának tagja kérdéseinkre szerint az eddigi hazai magyar tévéműsorok megmaradnak, sőt bővülni fognak, szeretnék elérni, hogy Kolozsvár minden nap, ugyanabban az idősávban sugározzon magyar adást, ugyanakkor a megszerzett frekvenciákon egész napos adás készülhetne Kolozsváron és Marosvásárhelyen, és azok 100 kilométeres távolságra jutnak majd el - egyelőre, de később lehetőség van arra, hogy átjátszó relék is épüljenek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke rámutatott, jelentős előrelépés a marosvásárhelyi és kolozsvári frekvenciák kiutalása, mert ezzel a romániai televíziózásban megvalósult a regionalizmus. Csép Sándor, a MÚRE elnöke ünnepnek nevezte a napot, amikor elkezdődött az önálló erdélyi magyar televízió tervezése. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság és a kolozsvári Szabadság munkatársa az erdélyi szellemi autonómia felé tett jelentős lépésnek tekinti az önálló televízió létrehozását. Egyesek szerint Kárpátia Televíziónak fogják nevezni az önálló erdélyi magyar televíziót. /(Máthé Éva): Tanácskozás az önálló erdélyi magyar televízióról. Kárpátia vagy Bartók Televízió? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A szakemberek szerint a tévének kereskedelmi jellegű adónak kell lennie. A Romániában működő tévésműhelyek vezetőit felkérték, nyújtsanak be javaslatokat az RMDSZ-hez a tévé működésével kapcsolatban. - Eljött az ideje annak, hogy a média területén is létrehozzuk saját intézményeinket. A magyar televízió - akárcsak az erdélyi autópálya - igazi előrelépés a magyar közösség autonómiája felé - mutatott rá az RMDSZ elnöke. Nehézséget jelent a romániai magyar televíziós szakemberhiány, ami főként a technikai személyzet területén mutatkozik meg, jelezte Bardócz Sándor, a kolozsvári területi tévéstúdió magyar adásának főszerkesztője. /Borbély Tamás: Nem veszélyezteti a magyar adásokat az új tévéadó. Szakmai megbeszélést tartottak az erdélyi magyar televízióról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2004. február 16.
Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2005. szeptember 19.
Szeptember 17-én, szombaton Kisbácsban közel háromszáz, népviseletbe öltözött néptáncos vonult végig a községen, hogy részt vegyen az első Műkedvelő Néptánctalálkozón. A megye egész területéről érkeztek résztvevők, tizenegy vendégegyüttes és a helyi, Kisbácsi Hagyományőrző Együttes lépett fel. Közösségi élményt, az együttlét örömét nyújtja ez a találkozó – fogalmazott. Bardócz Sándor, Kisbács szülötte, aki hármas minőségben volt jelen: a Communitas Alapítvány és az országos RMDSZ képviseletében, illetve a Tarisznyás együttes tagjaként. /F. I.: Hagyományőrzés felsőfokon. Többszáz résztvevő az első Műkedvelő Néptánctalálkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2006. január 21.
Alexiu George a lap szerkesztőségéhez írt levelében alkoholizmussal, az intézmény hírnevének rontásával, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) aláírásgyűjtésének támogatásával vádolta a Román Televízió Kolozsvári Stúdiója kisebbségi szerkesztőségének vezetőjét, Bardócz Sándort. A televízió kolozsvári igazgatója, Romeo Couti megjegyezte: Bardócz Sándor munkájával elégedett. Az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Gáspárik Attila szintén megkapta a levelet. Mivel ehhez hasonló rágalmazó üzeneteket szinte naponta kap, nem foglalkozik azokkal. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Súlyos vádakkal illették Bardócz Sándort. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2006. március 3.
Az eddigi 17 órás kezdéstől eltérően, félórával korábban indul – hétfőtől péntekig – a bukaresti televízió kettes csatornáján sugárzott kolozsvári regionális adás, jelezte Bardócz Sándor, a kisebbségi szerkesztőségek vezetője. Emiatt a csütörtöki 100 perces magyar adás 70 percre zsugorodik, de ugyanez történik a keddi román adással is. Tudor Giurgiu, a televízió vezérigazgatója ígéretet tett arra, hogy találnak valamiféle megoldást a helyzet orvoslására. /(köllő): Megkurtították a kolozsvári tévé adását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2007. január 12.
A Országos Audiovizuális Tanács (CNA) legutóbbi ülésén műholdas sugárzásra adott engedélyt a Román Televízió területi – kolozsvári, temesvári, craiovai és iasi-i – stúdióinak, továbbá a közszolgálati rádió George Enescu zenei csatornájának és a Temesvári Rádiónak. A kolozsvári televízió műsora az eddigi földi sugárzással nyolc, a temesvári stúdió adása pedig négy megyében volt elérhető. Bardocz Sándor, a kolozsvári stúdió magyar szerkesztőségének vezetője elmondta, hetente továbbra is kétórás magyar nyelvű adással jelentkeznek, azonban attól tart, hogy a műholdas szórás valójában nem feltételez nagyobb lefedettséget. A regionális stúdiók adásait ugyanis a kábelszolgáltatóknak nem kötelességük felvenni a kínálatukba. Ugyanez érvényes a temesvári stúdió esetében is – erősítette meg Gáspárik Attila, a CNA alelnöke. /Rostás-Péter Emese: Regionális műsorok műholdon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./
2007. május 15.
Május 14-től bővült a területi stúdiók műsorrácsa, jelezte Bardocz Sándor, a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója magyar adásának főszerkesztője. A kedd reggeli adás magyar nyelvű, műsorvezető Debreczeni Hajnal. Lesz benne sajtószemle, műsorajánló, telefonos bejelentkezés stb. – közölte a főszerkesztő. /N. -H. D. : Kedd reggeli magyar adás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
2007. május 18.
Bardocz Sándor, az RTV Kolozsvári Stúdiója Nemzetiségi Szerkesztőségének főszerkesztője kétségeit fogalmazta meg, hogy az Erdély FM-rádióprojekt közszolgálati lenne, hogy megkapta volna a nyilvánosságot, hogy kikérte volna a szakemberek véleményét, hogy a rádióprojekt valóban párt-, illetve érdekvédelmi szövetségtől független lesz. /Bardocz Sándor, az RTV Kolozsvári Stúdiója Nemzetiségi Szerkesztőségének főszerkesztője: Erdély FM – gyakori kétségek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./
2008. június 17.
A Román Televízió kolozsvári területi stúdiója hamarosan új épületbe költözik. „A magyar nyelvű műsorok mellett néhány éve német, zsidó és roma közösségeknek is készítünk műsorokat” – mondta Bardocz Sándor műsorvezető, a magyar adás főszerkesztője. „Szórakoztató műsoraink, igaz, egyelőre hiányosak, de a palettánk elég színes: készítünk riportokat, portrékat, kerekasztal-beszélgetéseket” – magyarázta a műsorvezető. /Fleischer Hilda: Identitásőrző műsorok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2008. szeptember 17.
Csökken a magyar adások műsorideje a román közszolgálati televízió (TVR) legújabb országos csatornája, a TVR3 beindulásával. Az eddig a TVR 2-es csatornáján regionálisan sugárzott, a vidéki stúdiókban gyártott magyar adások ugyanis átkerülnek az országosan mindenütt fogható TVR3-ra, ahol délelőttönkénti 50-55 perces műsoridőben lesznek láthatók az eddig összesen több órás délutáni magyar adások, hétfőtől péntekig. Bardocz Sándor, a kolozsvári területi stúdió magyar adásának főszerkesztője elmondta, a kolozsvári magyar szerkesztőség az új műsorráccsal 20-25 perces műsoridőt veszít. „Eddig a TVR2 regionális frekvenciáján körülbelül 135 perc délutáni műsoridőt kaptunk, a TVR3-on hétfőn és csütörtökön lesz 50-50 perces adásidőnk délelőtt 11. 30-tól. Stanik István, a TVR igazgatótanácsának tagja megerősítette a hírt, hogy átkerülnek magyar adások a TVR2-ről a TVR3-ra, de elmondása szerint nem annyira súlyos a helyzet. Laslavic Tímea, a temesvári televízió magyar adásának szerkesztője elmondta, új riporterrel bővül az eddig négy emberből álló csapat. A marosvásárhelyi tévé magyar adásának főszerkesztőjének, Fekete Hajnalkának nincs tudomása arról, hogy szűkülne a műsoridő. Kacsó Sándor, TVR magyar szerkesztőségének vezetője elmondta, a magyar adások főszerkesztői a csökkentett műsoridő mellett a délelőtti időponttal nem elégedettek, hiszen a délutáni adásidők több nézőt csalogatnak a képernyők elé. A jelenlegi elképzelések szerint hétfőn Kolozsvár, kedden Marosvásárhely, szerdán Temesvár, csütörtökön ismét Kolozsvár és pénteken Bukarest lép majd adásba 11. 30-tól. Stanik István megjegyezte: „Természetesen én sem vagyok elégedett az adásidővel, de egyelőre ennyit sikerült kialkudni a tévé vezetőségétől. Viszont ha arra gondolunk, hogy az eredeti tervek szerint heti negyven percet szántak a magyar adásokra, a napi 50-55 perc mindenképp nagy előrelépés. ” Bardocz Sándor szerint viszont a jelenlegi személyzeti állomány, műszaki felszereltség és anyagi fedezet nem elég arra, hogy a hármas csatornának és a regionális frekvencia kihívásainak is eleget tudjanak tenni. /Oborocea Mónika: Kevesebb magyar adást jelent majd a TVR3? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2008. október 9.
Új csatornával bővül a román közszolgálati televízió (RTV) országos szórású kínálata: az RTV3 nevű adó október 10-én este jelentkezik először. A nemzeti kisebbségek műsorainak napi 90 percet tart fenn az RTV3. A Mindnyájan együtt című műsor hétköznaponként fél tizenegytől délig lesz követhető, a műsor első 50 percét magyar nyelvű adás tölti ki. Bardocz Sándor, a kolozsvári stúdió magyar adásának főszerkesztője szerint ez egyaránt jelent kedvező és hátrányos változást a magyar nézők számára. A délelőtti adás a kolozsvári stúdió esetében mintegy 20 perces veszteséget jelent. Viszont a stúdió regionális adása továbbra megmarad. /Burus János Botond: Régióorientált országos tévé indul. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./
2008. október 13.
„Függetlenedik az egésztől” a közszolgálati televízió négy magyar területi szerkesztősége, ami azért is jelent előnyt, mert közös projektek születnek majd – mondta Stanik István. A TVR3 délelőtti magyar adásain négy – a vásárhelyi, kolozsvári, temesvári és a bukaresti – regionális stúdió osztozik majd. „Ez az első lépés ahhoz, hogy a televíziós szakma felépítsen egy egész napos magyar nyelvű televíziót, igaz: erre egyelőre a román közszolgálati televízió keretén belül van csak lehetőség” – fejtette ki Stanik István, a TVR igazgatótanácsának RMDSZ-es tagja. A híradót leszámítva, a területi stúdiók napi 2 órás műsoridőt kapnak. Ez azonban nem egyezik az egyes területi stúdiókban fennálló állapotokkal: a temesvári stúdióban egyetlen személy dolgozik a magyar nyelvű műsorokon, és a nemrégiben indított marosvásárhelyi stúdió is csupán kísérleti jelleggel működik. Kacsó Sándor, a bukaresti stúdió magyar szerkesztőségének vezetője elmondta, a nem élő adások bejátszása egy szerverről történik majd, élőben a magyar adás kezdetét jelző híradók mennének csupán, és egyelőre ez is csak Kolozsváron és Marosvásárhelyen oldható meg. „Ahhoz képest, hogy az eredeti ajánlat szerint heti 40 perces műsoridőt akartak adni nekünk a TVR3-ban, még jól is jöttünk ki” – fogalmazott Stanik. /Fleischer Hilda: TVR3, magyar függetlenedéssel? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A sajtóban közöltekkel ellentétben nem csökken, hanem tetemesen növekszik a magyar nyelvű műsorok számára fenntartott adásidő az RTV3 megjelentével – állítják a román közszolgálati televízió (RTV) területi stúdióinak magyar adásaiért felelős vezető szerkesztők. Összesen heti 340 perccel bővül az RTV3 révén a területi stúdiók magyar szerkesztőségeinek adásideje. A romániai magyar sajtó a területi stúdiók magyar adásait megcsonkító médiumot látott az új regionális adóban. Ezt az állítást cáfolta kolozsvári találkozóján Stanik István, az RTV igazgatótanácsának tagja, valamint a bukaresti, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári stúdiók magyar szerkesztőségeit vezető Kacsó Sándor, Bardocz Sándor, Fekete Hajnal és Laslavic Tímea. „Romániában először történik meg, hogy a hét minden munkanapján, rendszeres időpontban fog magyar adást sugározni az állami televízió” – jelentette ki Stanik István. A programrács szerint hétfőn Marosvásárhely, kedden és csütörtökön Kolozsvár, szerdán Temesvár, pénteken pedig Bukarest jelentkezik közel 50 perces műsorral. Ezenkívül pénteken késő este vagy szombaton délelőtt további 100 percet tartanak fenn a nemzetiségek nyelvén szóló játékfilmek közvetítésére. Az országosan fogható RTV3 révén ezek az adások akadálytalanul jutnak el a szórványban élő magyar kisközösségekhez is. A nézők többsége számára alkalmatlan lehet a délelőtt fél tizenegyes adáskezdés. /Burus János Botond: Választás előtt néző és szerkesztő. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./
2009. április 10.
A romániai közszolgálati televíziózás történetében elsőként a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója magyar nyelvű szentmisét közvetít élőben húsvétvasárnap a kolozsvári Szent Mihály templomból. A Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója március 15-től kezdődően műholdas frekvencián napi 10–13 órás regionális műsort sugároz, amely Erdély tizenegy megyéjéből dolgoz fel információkat – tájékoztatott Bardocz Sándor, tévé kolozsvári nemzetiségi szerkesztőségének főszerkesztője. A kolozsvári szerkesztőség péntek kivételével mindennap sugároz magyar nyelvű műsort, Próbáltak lobbizni annak érdekében, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatók átvegyék ezt a műsort. Kolozsvár környékén és Fehér megyében már látható, és az UPC Hargita és Kovászna megyei központjai is ígéretet tettek, hogy április végétől beteszik a csomagjaikba. Olyan szolgáltató is volt, amelyik elzárkózott ettől. /Premierek a hazai televíziózásban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./
2009. április 11.
Bardocz Sándor, a Kolozsvári Televízió nemzetiségi szerkesztősége magyar adásának főszerkesztője elmondta, létrejött a napi 12 órában sugárzó kolozsvári stúdió. Műholdas frekvenciáról közvetítenek, 3 óra a saját produkció, a fennmaradó időt dokumentumfilmek, ismétlések stb. töltik ki. Magyar nyelven hétfőn és csütörtökön 16–18 óra között van nemzetiségi adás, ebből hétfőn 16–17 óra között magyar nyelvű híradót és más műsorokat láthat a közönség, de szombaton és vasárnap reggel is lesz egyórás magyar adás 9 és 10 óra között. A stúdió működése nem érinti a közszolgálati tévéadók által sugárzott adásokat, ezeken változatlanul megmaradnak a magyar nyelvű adások. Így – pénteket leszámítva – minden napra jut kolozsvári magyar nyelvű műsor a tévénézőknek. /Kolozsvári magyar adás – szinte minden nap. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
